Training modules/Dealing with online harassment/slides/what-not-to-do-the-streisand-effect/hu

Személyes információk kezelése: Mit ne tegyél – a „Streisand-hatás”

 
Kenneth és Gabrielle Adelman fotója; California Coastal Records Project, www.californiacoastline.org, CC BY-SA 3.0

A „Streisand-hatás” alatt azt az esetet értjük, amikor valami az elrejtésére tett erőfeszítések ellenére még nagyobb nyilvánosságot kap. A hatást Barbra Streisand amerikai színésznőről nevezték el, aki jogi úton próbálta elérni, hogy a médiában ne jelenhessen meg a házának fotója, azonban a sajtónyilvánosság következtében még többen lettek kíváncsiak a képre.

A magánjellegű adatok közzétételében való eljáráskor vedd figyelembe, hogy bizonyos műveletek csak rontanak a helyzeten. Természetesen a legfontosabb cél, hogy az információ ne terjedhessen tovább.

  • Ha nem vagy adatvédelmi biztos, és nem tudod az információt azonnali hatállyal kezelni, ne hozd nyilvánosságra (sem IRC-en, sem üzenőfalakon)! Ha megteszed, növeled a lehetőségét annak, hogy később rosszindulatú céllal használják azt fel. A helyes cselekedet, ha e-mailben vagy IRC-en közvetlenül értesíted az adatvédelmi biztosokat. Ha az adott wikin nem létezik ez a tisztség, akkor az intézőket kell értesítened.
  • Ha az információ eltüntetése sok lapváltozat törlésével jár, akkor az gyanút kelthet, és az elrejtést megkérdőjelezik. Győződj meg róla, hogy a jelentő megérti és vállalja ezt a kockázatot.